2007. április 1., vasárnap


Nem sikerült befekezenem a palócosom, mert kitaláltam,hogy nem jó még a befejezés, azért kap egy kis "kalodás" boltíves kis befejezést, így szerintem csak hétfő este készül el teljesen.
És egy időre pihenés a hímzésből, mert azok a fránya határidők, meg a májusi szja és társasági éves bevallások azok fogva tartanak! De ha egyszer már nem kell könyvelnem! Akkor lesz csak szép! Mutatom az új változatot, érdekes, de fotón jobban látom a hiányosságokat, a szegfűsön hiányzik egy-két kék öltés Meg nem is teljesen szimmetrikus a 2 oldal, az egyiken felcseréltem 2 keresztet. Látjátok? Nem látjátok, kicsi hozzá a kép!
Van egy kérdésem érdekes dolog, én mostanában sokat szembesülök vele:

A környezetetek hogyan fogadja a hímzős, keresztszemezős hobbytokat?

Az enyém furcsán, nem a család,hanem az ismerősök. A család megszokta, legalább otthon ülök.
Persze a férjem is kérdezte tegnap is, hogy a kötögetős táskádat is visszük? Lehet hogy nem is látott még kötögetni. De neki megbocsátom, hiszen ő mindíg bátorít, és beszélt rá, hogy vállaljam, és ezt csináljam.
Az ismerősök furcsán néznek rám, és még akkor milyen furcsán mikor megtudják, ogy ez már nem csak hobby, hanem ezzel foglalkozom "munkailag" is. Gondolják szegény gyagyás!
Fogalmuk sincs, hogy mögötte kereskedés, külkereskedés, marketing, meg mi minden van. És nemcsak az extraprofitért küzdhet ezek után valaki.
Azon töprengenek közben, vajon hol van ebben az üzlet? Mit nem látnak?
Mert hát csak úgy nem tünhet el belőlem a kőkemény üzletasszony! Ha tudnák, hogy az sose volt, és nyöszörögve keltem, meg feküdtem, meg 5 év alat 10-te öregedtem! Ahol mindíg mások érdelkeit figyelem, ahol mindíg a saját megdolgozott béremért futok és még a pofám is ég, hogy kérnem kell, mert nem adják, az felemészti a legjobb szándékot is.Főleg nálam, aki nem is arra születem, hogy kőkeményen küzdjek. Ez csak egy kis kitérő, de szóval engem sokan néznek egy kicsit lenézően, vagy inkább "szegénykém, hát ez van." Persze nagyon tudom őket sajnálni!
Nem magyarázok nekik semmit, hiszen úgy sem értenek engem, minket. Meg nem is igen zavar, hogy nem értenek.Pedig ők veszítenek sokkal többet! Nem csak hímezni nem tudnak, de egyéb kis apróságoknak sem tudnak örülni.
Sokan csodálják ezeket a dolgokat, de rettentően messze vannak tőle. Még a nők is.
Pedig hát ha igaz, a kézimunka szeretete a nők természetéből fakad.
A hímzés, a kézimunka értéke pedig szinte nulla a többség szemében.
Pedig a Zoób Kati szerint ami luxus, az kézimunka. Így a hímzés is. Ez nálunk elveszett.
Valamit tenni kelle érte. Persze nálunk nagyon sok igazi érték köddé vált.
Na, nem is akartam ennyi morgolódni, csak kiváncsi vagyok, ti mit tapasztaltok e területen?
Mennyire jelent másoknak értéke, amiért mi rajongunk, minden szabadidőnket feláldozunk?
Remélem a ti tapasztalataitok jobbak ennél!
Külföldön sokkal több fiatal nő fordul e felé, iskolák tanítják, rengeteg szép könyv jelenik meg, konferenciáznak, tapasztalatot cserélnek, kiállításokon vásárokon mutatják meg magukat, műveiket a nők. Hát mi is haladjunk erre? Szerintem igen!
Na, még a végén kőkemény leszek...
Mutatatom a hobbym félérett gyümölcsét!

3 megjegyzés:

Ralina írta...

Nagyon tetszik ezzel a kalodás megoldással! És irigylem azt profizmust, ahogy kiszámoltad rá ezt a megoldást. Sajnálom, hogy ebben nincs elég gyakorlatom, különben már kész lenne a sárkányos mintám.

Cherry írta...

szia Zsuzsa, nagyon szép lesz a magyaros kendőd! már az elmult napokban is nézegettem, kedvet is kaptam előbányászni a régi könyveimet és kicsit nézegetni. Ha kész lesz, mi lesz a sora?

zsuzsa írta...

talán kiteszem a boltban.
Még az is lehet, hogy itthon, bár még a Friendsamplerem is a dobozban van.