Fura dolgok kerületek kia a keztem alól, ritkán készítek ilyesmit, mivel
a varrógéppel csak úgy ismerkedem, de nem nagyon akarjuk egymást megismerni.
Jánoska unokámnak, aki most kezdte az ovit, zsákot készítettem, meg rhatartót. Azt sajnos nem fotóztam, pedig az lett a jobb. Esernyő a jele.
Hímeztem egy szíves-madaras képet, láncöltés az egész, Graziano lenvászonra, ami annyira
kemény, hogy gyűszűt kellett hozzá használni a hegyes tűhöz is. A fonal Caron silk.
Nem tudom, mi lesz belőle, talán párma? De hogy miért forgatja el a képet ez a vacak, azt nem értem. Sokat feltöltés sem sikeres.
A harmadik pedig egy régi vágyam. A postára a csomagokat nagy zöld táskában, (tesco) hordtam, ami nem valami esztétikus látvány, üresen pedig még rondább. A függönyös bolt maradékos turijában vettem a jó erős vásznat, abból lett aztán az új postára járó táskám. Viszafelé pedig megpakoltam az ABC-ben. Kiállta a próbát, bár ez még nagyon kezdő darab. Még egy nagyobbra is szükségem lesz, néha szerencsére ez kicsi!
2009. szeptember 14., hétfő
Bejegyezte: Zsuzsa dátum: 21:06
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
5 megjegyzés:
It's wonderfull, congratulations
(me encanta, es a la vez de sencillo delicado)
Csudajó lett mind! Nagyon tetszik a táska! Szerintem bátran ismerkedj a varrógéppel! :D
Zsuzsa, ez valami csodálatos!
Már régóta tervezgetek a konyhába egy falvédőt, azt a "békebelit", lapos és láncöltéssel!
Szép mind egytől egyik. Ma megyek a postára azért a bizonyos egyikasokközül csomagért:-)
Drága Zsuzsa! Köszönöm, köszönöm, köszönöm a csodás ajándékaidat! Gyönyörűek! :D Puszi!
Megjegyzés küldése